2012. december 20., csütörtök

Első horgolós emlékek

Mindig is csodáltam azokat, akik tudnak kötni, horgolni. Azt gondoltam, gondolom, hogy misztikus tudás birtokában vannak! Hogyan lesz egy kis gombolyagból hordható pulóver, kesztyű, sapka? Épp ezért a csodálatért nem is mertem belefogni nagyon sokáig. Aztán valahogy összeszedtem a bátorságomat, és a youtube segítségével elkezdtem. Az első tűmet egy rőfösboltban vettem az eladó ajánlására, aki sajnos nagyon félretájékoztatott: a lehető legkisebb tűt és legvékonyabb fonalat adta, mert azzal a legkönnyebb - szerinte. Azzal persze semmire sem mentem, kezdőként lehetetlen ennyire precíz tűvel dolgozni (na jó, ezt így nem merem kijelenteni, de nekem az volt :-) ).

Így szereztem egy 4-es tűt, ami szuper volt! A Müllerben vettem, ahol azóta is jó kis fonalakat szoktam beszerezni. Amúgy is imádom azt a boltot, ez pedig plusz pont volt, hogy amikor a pici tűtől őrjöngve megszálltam a Kökit, hogy merre találok egy normálisat, ott megnyugodhattam, mert számomra kincsre leltem. (Később felfedeztem, hogy a Kökiben van Mesebolt is, na itt végem volt.)

Ezzel a két videóval tanultam meg az alapokat, és azóta is áldom a nőci nevét! 




Hehe, és hogy máshogy, csak angolul tudom a különböző pálcák nevét :-)

Íme az első horgolmányom, egy nyomi, teljesen feszes kis sál, simple crochet-vel horgolva. 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése